Dubrovnik


A festői szépségű Dubrovnik, régi magyar nyelven Raguza, Dél-Dalmácia, illetve Dalmácia Dubrovnik régiójának legnagyobb városa.
Dubrovnik a Rausius sziklazátonyon kezdett el kialakulni. A sziget a X.-XI. században vált a szárazföld részévé, mert a dubrovnikiak betemették a sziget és a szárazföld közötti tengeri csatornát. A város a XIII. századtól befolyásos kereskedelmi kikötővé nőtte ki magát. Ekkoriban Dubrovnikot még Raguzai Köztársaságnak hívták.
Az 1667-es földrengés megsemmisítette a város nagy részét, de később Dubrovnikot teljesen újjáépítették.

Dubrovnik Nevezetességei:

Szent Balázs (Sveti Vlaho), város védőszentje, akinek szobrai szerte a városban megtalálhatók, a város legnagyobb templomát is róla nevezték el. 1706-1715 között épült, barokk stílusban . A templom legbecsesebb műkincse Szent Balázsnak az oltáron lévő ezüstszobra a XVI. századból. Balázs kappadóciai püspök dubrovniki kultuszát egy Stojka nevű raguzai papnak köszöntheti. Neki jelent meg álmában, közölve, hogy velencei támadás van készülőben a város ellen. Ily módon a raguzaiak visszaverték a támadást s attól kezdve látják el bástyáikat védőszentjük szobraival.
Trsteno Arborétum, a világ legrégibb arborétuma. A XV. század végén alapította a híres dubrovniki Gucetic-Gozze család. 1948-ban a Horvát Tudományos Művészeti Akadémia tulajdonává vált. Ma az új idők szellemében a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia trstenói arborétuma nyitva áll a látogatók előtt, az elmúlt századok emlékműveként kulturális-történelmi célokra, a fák es bokrok egyedülálló gyűjteményeként, továbbá más tudományos kutatási, művelődési es esztétikai célokra használják.
A világ harmadik legrégibb apotékája Dubrovnikban található, amely 1317 előtt épült, és még ma is működik a Testvérkék templomában.
Lokrum sziget,a Dubrovniki öbölben található, 72 hektáros, fával borított. A legenda szerint Oroszlánszívű Richárd kikötött, miután 1192-ben hajótörést szenvedett. A szigeten egy erőd, egy botanikus kert, egy kolostor és egy nudista strand is található.
Fő utca a Placa, amely a dubrovnikiak kedvenc sétálóutcája. Eredetileg itt volt elválasztva Dubrovnik (Raguza) a szárazföldtől, amit később feltöltöttek, és ma ez az óvárosi élet központja.

Szent Megváltó templom (Sv. Spas) 1520-ban hálaemlékként építette Andrijić korčulai mester egy földrengés szerencsés elmúlása után

Nagy Onofrio kút (Velika Onofrijeva fontana). 16 faragott vízköpőjéből ontja a vizet. Onofrio della Cava nápolyi olasz mester nevét viseli.1438-ban építette a városi vízvezeték részeként.

Ferences kolostor (Franjevački samostan). Itt találjuk Európa legrégebbi eredeti állapotában megmaradt gyógyszertárát. A kolostor kőpadozata alatt dubrovniki patríciuscsaládok tagjai nyugszanak, köztük a város legnagyobb költő fia, Ivan Gundulić. A gyógyszertár bejárata előtt kőtábla emlékeztet az 1527. évi ragályra, amely Dubrovnik területén hat hónap alatt 20 000 áldozatot követelt.

Orlando-oszlop a XV. században emelték fel, mint a szabadság és függetlenség jelképe. A nyári játékok ideje alatt még a mai napon is az oszlopon lobog a Libertas (szabadság) feliratú zászló.

Sponza palota, eredetileg vámhivatalként és raktárként, később pénzverdeként hasznosították. A Sponza-palota udvara hangversenyek színhelye, szép homlokzata pedig szabadtéri előadásokhoz nyújt korhű hátteret.

Rektor Palota a Raguzai Köztársaság egykori államfőjének székhelye. A palotában a gótikus elemek mellett reneszánsz motívumokat is találunk. Különösen a loggia (reneszánsz építészet jellegzetes motívuma) oszlopsora és ívei gazdag díszítésűek. A jobb oldali utolsó oszlop külön nevet is kapott: Aesculapius-oszlop, rajta a görög orvos isten képe.

Városi harangtorony vagy óratorony. Először 1444-ben építették. A ma látható tornyot 1929-ben emelték. Harangja eredeti, 2 tonnás.

Dubrovnik Városfal:

A városfalat a 13. és a 17. század között építették, 1940 méter hosszú és 25 méter magas. Vastagsága 4–6 méter, a tengernél 3 m körüli. Több erődöt is építettek hozzá. A Minčeta-erődöt 1319-ben fejezték be, majd 1464-ben bővítették. A Bokar-erőd a városfal nyugati oldalán van, csillagnak is hívják. 1461 és 1463 között építették. Itt tartják a nyári játékokat. A Szt. Iván-erőd a város délkeleti felén van, a 16. században építették. Lovrijenac-erőd a nyugati fal külső felén található egy 36 méteres sziklán, a 14. században építették. Revelin-erőd a város keleti felén fekszik és 1462-ben építették.

A városba két kapun lehetett bejutni. A Pile kapu, vagyis a nyugati kapu és a Pločai kapu a város keleti végénél található. A Pile kapu két részből áll: a belső gótikus, amely 1460-ban épült, és a külső reneszánsz kapu, amely 1537-ben. A középkorban itt volt a felvonóhíd. A városfalon belüli részt, az óvárost az UNESCO 1979-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította.

 
     
HorvátországKapcsolatAdatvédelemOldaltérképNetprofi honlapkészítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.